A tavasz-Művészetterápia

Az alábbi írásom szintén a művészetterápiás szakdolgozatomból való és a tavaszról szól.


pünkösdi

Vörösmarty Mihály

A tavaszról

Borzasztó télnek hidege már hátra nyomulván
A Tavaszi kikelet jőve előre viszont.
Már szabadon folynak gödrökben a Patakocskák
És örömébe danol a levegői madár.
Hangzik az erdő is, melyben szökdösve danolgat
Sok nemü erdei kar és tavi tarka madár.
Az ligeten legelő nyáj is vigadozva szaladgál,
Tölti hasát, hízik és mezejének örűl.
Végre a természet elvetvén téli ruháját
Új bíborba borúl és kikeletre szorúl.

csok_tavasz_ebr.jpg
Csók István: A tavasz ébredése

A tél, a bezárkózás, a befelé fordulás után itt van az újjászületés, a kiáradás, a fejlődés lehetősége. Ami télen, belül megérett, az most kihajt, és megvalósul a külső világban. A tavasz a rügypattanás, kifejlődés, a virágba borulás, a nyitás ünnepe. Erre az időszakra jellemző a kezdeti, hatalmas erejű energia kitörés, amivel a természet megmozdul, és felébred téli álmából. A tavasz energiája élénkítő, aktiváló, szabadon folyó kreatív energia.

Most van itt az ideje a szerelemnek, a párválasztásnak, az udvarlásnak, és minden új vállalkozásnak életünk bármely területén.

26Mucha_Alphonse_Spirit_Of_Spring
Mucha: A tavasz szelleme

A születés és újjáéledés, a gyermekkor, az ifjúság, a szerelem, a boldogság jelképe
A négy évszak közül talán a tavasz üzenete a legegyértelműbb, a leginkább kézzel fogható. Az örök körforgás, az újjászületés időszakát minden érzékszervünkkel észleljük. Látjuk a színek kavalkádját, szagoljuk a virágok, a fű, a frissen zöldellő fák illatát, simogathatjuk a szirmok, a fiatal állatok szőrének bársonyosságát, és a szánkban érezhetjük a tavaszi zöldségek és gyümölcsök ízét.

08guiseppe_arcimboldo
Guiseppe Arcimboldo Tavasz

Nap elérte a Napéjegyenlőség pontját. Ez egy új kör, egy új év kezdete, amikor az Ember a téli belső csend állapotából elindul a megnyilvánuló világ felé. Ez olyan, mint a légzés, amikor a kilégzés utáni csöndből és ürességből hatalmas erővel szívja tele az ember a tüdejét, s a vérkeringés felgyorsul, minden érzékszerv kiélesedik – itt a Tavasz. A virágzás és növekedés ideje, nem csak a természetben, hanem az Emberben is!
S mint ahogyan a természet sem rohan, nekünk sem kell: szépen lassan gyűjtögessük erőnket, érezzük napról napra ahogyan a Fény átjár és erőt ad, és egyre jobban átmelegíti nem csak testünket, hanem átjárja lelkünket is. El fog jönni mindennek az ideje – mert ez itt a Fény és Világosság felé törekvés ideje, egészen a nyári Napfordulóig, ami a Fény kiteljesedése lesz. Addig nincs más dolgunk, mint „teljesedni”.

Tóth Árpád: Április

Április, oh Április,
Minden csínyre friss!
Faun-bokájú, vad suhanc,
Újra itt suhansz!
Vásott cigánykereked
Porozza a tereket,
Repül a szemét,
Levegőbe parazsat
Hintegetsz és darazsat,
Illatot s zenét!

Némely ingó és rügyes
Ág végére már
Küldök: kússzék az ügyes
Katicabogár,
Mint árbócra egy piros,
Pettyes zubbonyú,
Fürge lábú és csinos
Kis matrózfiú!
Kémleli a láthatárt:
Mennyi fény! Mi az?
S zümmög zengő, napba tárt
Szárnyakkal: tavasz!

Szunnyad még a tél-mező,
Fáradt, vén paraszt,
Fűszakálla csendbe nő,
Megcibálod azt,
Majd meg méznél illatosb
Szellőfésűvel
Fésülöd s szólsz: hé, de most
Lomha szolga, fel!
Szundikálás volt elég,
Vár az új robot,
Mit álmodtál, vén cseléd,
Krumplit vagy zabot?

S reszket s kacag a liget,
Cserje meg bozót,
Gyenge bőrű testüket
Úgy csiklandozod:
Minden erdő egy bolond
Hejehuja-hely,
Nincsen még seholse lomb,
Csak virágkehely:
Izzad még a levelek
vajudó rügye
S a szirom már lepereg:
Csókos szél vigye…

S átsuhansz a városon,
Bérházak felett,
Felragyog sugároson
Sok vak emelet:
Reszkető, bíbor varázs
Vén kémények fala,
Lányszemszínű kék parázs
A szelíd pala.
Mély, sötét udvar felett
Négyszögű egen,
Táncos lábad emeled,
Mint halk szőnyegen.

S padlásablakot, kitört
Sarkon fordulót:
Villogtatsz, mint zsebtükört
Pajkos nebulók:
Zsupsz! a földre hull a fény!
S ím a szenny alól
Nyűtt hang sír, tán a szegény
Por maga dalol?
Vak lap-árús: eleven
Bús utcaszemét,
Sütkérez a melegen
S nyitja holt szemét…

Április, oh Április!
Míg tánccal suhansz,
Látogass meg engem is,
Víg, örök suhanc,
Hisz egy régi kikelet
Furcsa reggelén
Együtt érkeztem veled
Földi útra én:
Szólt arany szimfónia
Napfény-húrokon
S bölcsőmnél te, fény fia,
Álltál, víg rokon!

Április-testvérem,óh!
Hol van az a kor?
Ifjúságom hervadó
Kankalin-csokor,
Elpártoltam tőled én,
Nem veszed zokon?
Hej, beteg s fanyar legény
A régi rokon:
Ha a tavaszt élvezi,
Nézvén langy egét,
Bánatát is felveszi,
Mint szemüvegét…

Április, oh Április!
Simogass, vezess!
Hadd legyek ma újra kis
Jó öcséd, kezes,
Hadd feküdjem tarka fák
Alján, inni fényt,
Míg arcomba szöcske vág
Zöld parittyaként,
Míg szememre patyolat
Szirom lengve jön
S kis selyem-sátra alatt
Megbúvik a könny…

Oh tán akkor, míg a méz
Színű nap lehull,
Bordám közül a nehéz
Szív is elgurul,
Imbolyog még, menni fél,
Majd gyáván, sután,
Bíbor labda, útra kél
Tűnő nap után:
Táncol, ugrik, fellebeg,
Enyhén száll tova,
Felfogják a fellegek
S nem fáj már soha…

image00.png
Pierre-Auguste Renoir

A tavaszvárás öröme derűt hoz az életünkbe még a legnehezebb körülmények között is.
Mit is hoz a tavasz? A természetbe napfényt, színeket, szellőt, a szívekbe szerelmet, vidámságot, életörömet. Csupa gyönyörűséget.
A művészetek területén a tavasz szépségét és örömét számomra legszemléletesebben, mint stílus az impresszionizmus fejezi ki. Az impresszionizmus lényege, hogy az adott pillanatban átélt élményt próbálja az alkotó átadni, szavakba szedni, muzsikába önteni, vagy vászonra álmodni. A pillanatok, a fények, a színek és az érzelmek művészete.

image03
Renoir: Le Moulin le Galette

A tavasz színei

tavaszi_viragok_631733_86071_n

A téli szürkeség után a tavasz mindig erőteljes színekkel köszönt ránk. Piros tulipánok, pipacsok, sárga krókuszok, pitypangok és mindenütt friss, élénkzöld hajtások, füvek, falevelek bújnak elő. Felébred a természet, előjönnek a színek, süt a nap és a kedvünk is más lesz.

85585

A kék

Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma.
Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.

2.jpg

A sárga

Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt – csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

hatter_dunakanyar

A zöld:

a tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
A színskála „közepén” áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.

www.tvn.hu_266368749c824c51f4fc8eef03e5a579

A rózsaszín:

A monda szerint a rózsát -amely eredetileg fehér volt- a tövisébe lépő Vénusz istennő vére festette rózsaszínre. Az ókori Rómában jelentése a megújhodás volt és már akkor a szerelem virágát tisztelték benne. A kereszténységben Mária virágát szimbolizálta, illetve a vadrózsa öt szirma Jézus sebeit jelenítette meg. Nem véletlen e szín vérrel való kapcsolata, hiszen a véredényekkel átszőtt emberi bőr is rózsaszínű. Így közvetve az embert, az emberi létet szimbolizálja kezdve a babarózsaszín csecsemőktől a púderrózsaszín nagymamákig.
A tiszta, romantikus szerelem színe, szemben a vörössel, mely a szexualitást sugározza. A férfiak szemében a rózsaszín a lágyságot, tisztaságot jelképezi, az intimitást és a nőiességet. Emellett a ragaszkodás, az együttérzés, az idealizmus és a hála jelentését is magában hordozza.

Barackszín:

A szín a tudatosság (sárga) és a test (rózsaszín) keverékéből jön létre. A barackszín a taoista Kínából ered, ahol a szexuális miszticizmus jelképe. Az életet létrehozó női életerőt jelenti, még konkrétabban a női nemiszervet.
A barack a hosszú élet és a halhatatlanság jelképe Kínában. A hosszú emberi élet jelképe egy Shou Lu nevű ember, akit egy képen úgy örökítettek meg, ahogy ravasz képpel felfedi hosszú életének titkát, hogy egyik ujját egy hamvas barack hasadékába dugja.
A barack egyértelműen a nő színe, az öröm kertjének megtestesítője. Általában az emberi lét mélyéről felhozott női energia jelenléte nyilvánul meg a barackszínben.
Ha barackszín jelenik meg a mandalában, készen állunk a gazdag szexuális kapcsolatra. A pozitív pólus jelentéséhez korban és szexuálisan érett nő, vagy a szellem teremtő lehetőségei társulnak.
Negatív jelentését az erőltetett szexuális élvezethez, vagy a szexualitásnak az életünkben elfoglalt helyéről alkotott túlságosan romantikus elképzeléshez lehet kötni.

tavasz_joo

A tavasz a mérsékelt öv egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon nem létezik.

A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a Föld déli féltekéjén szeptember, október és november a tavasz hónapjai.

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21. – június 21., a déli féltekén pedig közelítőleg szepte
mber 23. – december 21. közé esik.
Ez az az időszak, mikor emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.

feher_golya

Március a meteorológiai és a csillagászati tavasz kezdete is.

És hogy miért éppen március 21-étől számítja a tavaszt a csillagászat is? Ez a nap a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, és éppen keleten kel fel és nyugaton nyugszik. Sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, ezért a nappal és az éjszaka hossza megegyezik (azaz 12-12 órán keresztül van világos és sötét).
Március 21-e nem feltétlenül a tavasz első napja. Területenként a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint más és más. Mi március 1-jére tesszük a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak február elejétől számítják. Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünnepelték.

A római naptárak, erre az időszakra teszik a természetes újév kezdetét, ilyenkor minden megújul, virágjukat nyitják a legelső virágok, kék az ég, és a böjti szelek kifújják a tél minden maradványát.
A római mitológiában az évszakot és a tavaszpontot mirtuszkoszorús lányokként, kezükben virágokkal ábrázolták. A tavaszi hónapokat meg is személyesítették három, virágos, szőke lány alakjában, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel, amely a Kos, a Bika és az Ikrek. Az antik hagyományból eredően a tavaszt Vénusz testesíti meg, jelképei a virágok és a zöld szín és Flóra évszakaként tartják számon, őt mirtusszal és gyönggyel láthatjuk az ábrázolásokon.

01primavera.jpg
Boticelli: Primavera

Tavaszi jegyek

Az állatövi jegyeket többféle szempont alapján csoportosíthatjuk. Feloszthatjuk őket minőségük, elemük, valamint az szerint, hogy melyik évszakhoz köthetjük őket. Az évszak szerinti felosztásban az első csoportba tartoznak a tavaszi jegyek.
A tavasz a tüzes Kossal kezdődik, amely magában hordja az élet ígéretét. Ébred a természet, ez az energiák tobzódásának ideje. Szinte kicsattannak a rügyek az újrakezdés feszítő erejétől.
A szilárd Bikával folytatódik, ez a mag megtartásának, a szárba szökkenésnek az ideje. Minden energiáját az életerő megóvására fordítja. Virágszik a természet, szép és látványos a megújhodás.
A könnyed és változékony Ikrek a következő állomás: az energiák eloszlanak, beszélget a természet. Minden erősödik és növekszik. A virágok készek a beporzásra. Várják a megtermékenyítést.

A tavaszi jegyek a legerősebb életenergiát tartalmazzák. Ha dominánssá válnak a személyiségben, akkor a szülött hajlamos lesz az újrakezdésre és elszántan fog küzdeni az életéért. Minden ellenállást a személyisége elleni támadásaként értékel.

A csillagászati tavasz épp három héttel később kezdődik, mint a meteorológiai. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ilyenkor már illik megérkeznie a melegnek. A csillagászati tavaszt megelőző Sándor-József-Benedek névnapokhoz kapcsolódó népszokások is erre utalnak: 18-án, 19-én és 21-én “zsákban hozzák a meleget”. Egyes vélemények szerint ebben a szólásban egy ókori római hiedelem cseng vissza, miszerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

A néphit annyira biztos volt a meleg megérkeztében, hogy falun az asszonyok március 17-én, guzsalyütő Gertrúd napján, befejezték a fonást, a szövést, és nekiláttak a kerti munkáknak. A három meleghozó nap közül József napja a leggazdagabb szokásokban. Ez ugyanis a keresztény hit szerint a názáreti ács, Mária férjének, Józsefnek a napja. E napon egyes területeken böjtöltek, másutt nem dolgoztak.
A hagyomány szerint a madarak is e napon szólalnak meg először, mert “Szent József kiosztotta nekik a sípot”. A messzi útról visszatérő gólyákat is erre a napra várták, és tollukból következtettek az évi termésre. Ha tolluk piszkos volt, bő termést várhattak, ha hófehér, az szűk esztendőt jelzett. Benedek napján, “ha dörög, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz”.

7501_tavasz5.jpg

Március: Mars római istenről kapta a nevét (a háború istene). Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt máshava (vagy böjtmás hava). Székelynaptár szerint: Kikelet hava
Április: A latin aperio (kinyit) igéből származik. A tavaszra utal, nyílnak a virágok, zöldellnek a fák. Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György hava. Székelynaptár szerint: Szelek hava
Május: Maia római istennőről nevezték el (termékenység istennője). Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Pünkösd hava. Székelynaptár szerint: Ígéret hava

Március

Kaktusz_kikelet_m_rcius_

A földművesek számára március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldeken, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, a zöldséget, a palántáknak való magot,dugdossák a hagymát. A korai krumpli, a bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak.
A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

Erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak felszámolását.

Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
népi mondóka

20
Göncz János

Április

„Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenasszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve »aprilis« volt. Ez a szó az »aperire«, »megnyitni« (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a »megnyitás«. Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan „megnyitották” hivatalba lépésük napján, »Aperilis« vagy »Aprilis« elsején az esztendőt.”

VenusMarsMont
Vénusz és Mars

Ez a hónap a megújhodás ideje. Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak. A kis bárányok is vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten.
Európa nagy részén ősi pásztorünnep Szent György napja, az állatok első kihajtásának napja. Egyes helyeken az első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie. Azt tartották, hogy az állatok ettől olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

1271690884racka.jpg

Gonoszjáró nap volt, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tűztek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől, rontástól megvédjék őket.

nyuszi_es_a_barany_671685_12214.jpg

György-nap előtt ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.
(népi mondóka)

A Húsvéti ünnepkör is általában áprilisra esik.
Húsvétvasárnap Jézus feltámadásának ünnepe, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Eredete a pogány tavaszkezdő ünnepekre vezethető vissza. Ezen a napon tarják a húsvéti határjárást, a falu népe körbejárja földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen ilyenkor bált rendeznek.
Húsvéthétfő a természet megújulásának ünnepe, vízbehányó, vízbevető hétfőnek is nevezik. Az ilyenkor szokásos locsolás vagy vesszőzés egyaránt a jelképes megtermékenyítést és a rituális megtisztulást célozza.
Az ilyenkor szokásos tojás ajándékozás szinte egész Európában és Ázsiában a termékenység jelképe. Az ajándék tojások készítése az asszonyok, lányok feladata volt.

husvet

h330.jpeg

Május

Madárszavú MÁJUS, nevét Majáról, a föld és növekedés istennőjéről kapta. Másik névadója Jupiter Maius, az istenek atyja, akitől ered a villámlás, mennydörgés és a napfény. A legtöbb madár ekkor költ. Hajnaltól sötétig csivitelnek, sőt a fülemüle éjjel is énekel, még szebben, mint nappal. Borjadzik a szarvastehén, születnek a vadmalacok, rókakölykök. Virágzik a pipitér, kamilla, zsálya, jázmin, vadrózsa( csipkerózsa).

bika

VIRÁGZÓ ÉLET, PÜNKÖSD HAVA, BIKA HAVA, IGÉRET HAVA, TAVASZUTÓ HAVA

BIKA kb:április 21.- május 20.
Aki a Bika jegyében születik, arra inkább a virágba borult tavasz, harmonikus nyugalma jellemző. Ők Vénusz gyermekei, akik mindennél jobban megbecsülik az élet szépségeinek apró örömeit, a földi gyönyörök minden fajtáját élvezik. Szeretnek jókat enni-inni, és nem csak a képzőművészetnek, a zenének, hanem a szerelemnek is kitűnő műértői és művelői. Jól boldogulnak minden olyan területen, ahol alapos munkára, művészi érzékre van szükség. Szívesen pepecselnek az anyag formálásával, legyen szó akár cserépedényekről, akár a textilek öltözékké formálásáról. Jól bánnak a habverővel, mert maguk is nagyon kedvelik az édességeket. Materiális beállítottságuknak köszönhetően, gazdasági területen is jól boldogulnak, így pénzügyi tevékenységekben is megállják a helyüket.

Minősége: szilárd-földies-tavaszi-negatív
Analógiái: birtoklás, gyarapodás, gyakorlatias, nyakas, kényelmes, biztonság, termékeny, kitartó, lassú, művészies.

A tarot III.lapja: AZ URALKODÓNŐ (KIRÁLYNŐ, CSÁSZÁRNŐ) (The Empress) – Vénusz – Bika – Élet

lgmaj03.jpg

Kulcsszavak: Vénusz, szépség, szerelem, anyaság, nőiség, bölcsesség, szellem és anyag kapcsolata, belső és külső gazdagság

A Császárnő a 3-as számot viseli, a szintézis és a harmónia számát. Ez a kettősség által teremtett feszültség feloldását jelenti a harmadik, az egyesítő princípium megszületése által. A három ezért a gyerekszületés, az új élet, a megtermékenyülés és az anyagi produktivitás száma. Míg a kettő az idő kiterjeszkedését jelzi a múltból a jövőbe, a három a tér dimenzióját adja a jelenségek időbeli teremtését szimbolizálva.

A Császárnő a nagy Anyaistennő, minden élet eredete. ő testesíti meg a természet túláradó teremtőerejét együtt az élet királynőjének jóságos női bölcsességével. A fizikai lét kérdései tartoznak hozzá. ő a földi paradicsom uralkodónője, várandós alakja mutatja azt, hogy ő az anyaság és a gyerekszülés őre. ő a leszármazottja a Föld-Istennőknek, mint amilyenek a görög Démétér, vagy a sumér Istár, azoknak a női istenségeknek, akik valószínűleg megelőzték a klasszikus világ férfi isteneinek uralmát. ők olyan misztériumkultuszoknak voltak a védőistenei, mint az eleusziszi, ahol a beavatottak javára eljátszották a halál és az élet megújulásának szent drámáját. Az eleusziszi misztériumokat a gabonaistennő Démétérnek valamint lányának, Perszephonénak ajánlották fel, akit Hádész az alvilágba vitt feleségeként és csak nyolc hónapra engedi vissza a felvilágba annak érdekében, hogy a nyár visszatérjen és az élet folytatódhasson. Démétér és Perszephoné voltak az élet és a halál istennői, emlékeztetve a Tarot Császárnő illetve Főpapnő kártyáira, a teremtés világos és sötét oldalaira. A Császárnő ereje passzív, nőies, s nem a gondolatok általi kézben-tartottság, mint amit a Mágus képvisel. Az ő fegyverei az érzelem és az érzés, a nem a gondolkodás. A szellemi szférában ő képviseli azt a hitet, mely az anyagi dolgok nyújtotta biztonságból, a természet működésének érzelmi nagyrabecsüléséből ered. Szellemi ébredést fakaszt az odaadó fizikai munkából és a kreatív tevékenységből. úgy, mint a Főpapnő, ő is egyfajta vezetőként működik, mely az éberség mélyebb szintjeihez vezet.

A Császárnőnek ezt az aspektusát a pajzson látható sas szimbolizálja. A sas a természeten uralkodó lélek. A bölcsesség keresője itt második feladatával találkozik. Meg kell tanulnia észrevenni az ég munkálkodását a föld dolgaiban és rá kell ébrednie arra, hogy az anyagi világ nem kevesebb, mint az isteni ragyogó díszítménye.

nagykep
Szinyei Merse Pál: Majális

József Attila: Május

A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyilt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak a bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
– mert beköszönt az ünnep –
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!

A szerelem istenei és istennői

A keleti mesterek szerint az igazi szerelem megköveteli, hogy az ember eldobja az egóját, ezért válhat a szerelem ajtóvá az isteni felé.
Az emberi lét egyik legizgalmasabb kérdése és problémája a szerelem, de a régi kultúrák meséi szerint maguk a szerelem istenei is küzdöttek az ebből fakadó viharos érzelmi állapottal.

Mondják, hogy a szerelem csapdába ejt, megszállottá tesz. Így érthető az a nézet, miszerint a szerelem egy hatalmas, külső hatalom, vagyis egy isten vagy istennő. Ők más istenekhez hasonlóan olyan hatalommal rendelkeztek, hogy az embereket határaikat meghaladó érzésekkel tudták megismertetni.

A szerelem istenei mindenütt legyőzhetetlenek, és uralkodnak a józan ész felett. A szerelem érzése ma is az őrültségről, a megszállott szenvedélyről szól, amelyből nincs menekvés, és kivétel nélkül mindenki megtapasztalja.

Birth of Aphrodite Bottichelli.jpg

Aphrodité

A szerelem, a szépség és a szexuális gyönyör istennője a görög mitológiában, a rómaiak Vénusz néven tisztelték.

Az istennő neve is születésére utal, hiszen az “aphrosz” szó görögül habot jelent, az Aphrodité jelentése pedig: a tenger habjaiból kiemelkedő. A legenda szerint a szépséges istennő Ciprus szigetén lépett partra, és amerre járt, lába nyomán csodás növények keltek ki a földből. Ezeket az Aphrodité növényeinek nevezett gyümölcsöket és virágokat (rózsa, lótusz, mirtusz, gránátalma, menta, stb.) különösen alkalmasnak tartják a szerelmi vágy fokozására – nem véletlenül hívják őket afrodiziákumoknak.
Aphrodité rendkívül szeszélyes és bohó istennő hírében állt. Nagy ünnepeket, Aphrodisziászokat tartottak tiszteletére az ókori Hellász területén. A buja, erotikus ünnepek alkalmával nagy lakomákat rendeztek, Aphrodité papnői pedig erotikus táncot lejtettek, ami gyakran egy-egy néző elcsábításával teljesedett be. E hölgyeket azonban nem tartották prostituáltaknak, mivel a papnőkkel való szeretkezést Aphrodité számára felkínált áldozatnak tekintették.

A szépséges és rakoncátlan istennő sok fejtörést okozott Zeusznak. A főisten félt, hogy Aphrodité kegyeiért véres csatákat vívnak majd az olümposziak, így a béke érdekében Héphaisztosznak, a kovácsistennek ajánlotta fel őt. Az Olümposz legrútabb istene feleségül is vette a szépséget, és pazar ékszerekkel halmozta el. Ám Aphrodité vére forrt, szerette a vígasságokat és a fülledt erotikát, így hamarosan eltávolodott férjétől. Hírnevéhez méltóan sok szeretővel büszkélkedhetett. Az istenek közül legjelentősebb szerelme Arész, a hadisten volt (a római mitológiában Mars), akitől Erósz és Anterósz született. A halandók közül Adonisz és Ankhiszészt szerette, ez utóbbitól született Éneasz (Aeneas). Az Erisz által az istenek közé gurított, “A legszebbnek” feliratú aranyalmát is Aphrodité nyerte meg Párisztól, miután a legszebb halandó asszony, Heléna szerelmét ajánlotta fel a férfinak. Ezzel robbant ki a trójai háború.

A rómaiak isteneiket családjukhoz tartozónak tekintették, mint rokonaikat. Csak akkor ábrázolták őket fenségesnek és hatalmasnak, amikor már meghódították a görög földet, és azonosították isteneiket a görög istenekkel. Vénusz náluk Aphrodité megfelelője. Eredetileg a virágzó tavasz istennője volt, csak később öltötte magára a szerelem és a szépség isteni jegyeit.

A rómaiak a szépségnek egyébként is nagy jelentőséget tulajdonítottak, a szépségápolás, a fürdők, a számtalan szépítőszer használata mind Vénusz szolgálatát jelentette. A hadvezér Julius Caesar családfáját a szépség istennőjétől származtatta, és maga is Vénusz nagy tisztelője volt.

Vénusz Istennő Csillaga a Hajnalcsillag, az ég legragyogóbb csillaga, amely az ősi magyar mondákban szereplő Csodaszarvas homlokán is ragyog.

Erósz

5178_eroshathuszonot121685553-d00002DA24b3298262137

Aphrodité és Arész fia, ő is a Szerelem istene, latin megfelelője Cupido. Hol gyújtogató fáklyával lobbantja fel a szerelem tüzét, hol pedig biztos kezű íjászként lövöldözi nyilait a szerelmesek szívébe. S mert a mitológia szerint két forrásban, egy keserű és egy édes vizűben egyszerre mártotta meg nyilait, így a szerelem édes mézébe sokszor keveredik a bánat keserűsége.

Ő, vagyis a világmindenséget betöltő Szerelem kormányozza a csillagok járását, és az ő nyilaitól lobbannak szerelemre istenek és isteni származású királyok. Az ifjúkor küszöbén virággal és lanttal kezében állva ábrázolják. Egyszerre pajkos, szeszélyes, kedves, jótevő, kínzó, csalárd, de mindenható és ellenállhatatlan. Nem kímél tréfáitól és hatalmától sem istent, sem embert, még anyját és jótevőit sem.

Hathor

Hathor6

Egyiptomi Anyaistennő, a szerelem istennője, egyben Hórusz felesége, akit tehénfejjel ábrázolnak. A legenda szerint részt vett a Hórusz és Széth közötti háborúban, Hórusz oldalán harcolt, de az nem ismerte fel, és letépte királyi hajékét. Thot a hajék helyett tehénszarvakat adott neki. Mint anyaistennőt gyakran tévesztik össze Isissel. Később aztán több alakra oszlik, és mint sorsistennő szerepel. Egyiptom elgörögösödése idején Aphroditével forrt össze. Az egyiptomiak harmadik hónapja, Athyr, róla vette nevét.

Káma

rati-kama

Káma az indiai mitológiában a szerelem istene. Ő a kozmikus vágy, a teremtőerő megtestesülése, aki elsőként bontakozott ki a mindent megelőző káoszból, s létével megalapozta a teremtés további aktusait. Később vonzó ifjúvá vált, aki virágnyilakat lövöldöz cukornád íján, az íj húrját pedig egymásba kapaszkodó méhek alkotják. Csak később lett testetlen, amikor megpróbálta felkorbácsolni Sivában annak felesége, Párvatí iránti vágyát. Káma ekkor megzavarta Sivát meditációjában, aki a harmadik szeméből kilövellő fénysugárral hamuvá égette őt, s így vált Káma Ananga, azaz testetlen.

A szerelmi kultúra megismerésének műve, a Káma-szútra beszél a jó modorról, az udvarlásról, a házasságról, a vágyfokozásról és a testi szerelem gyakorlati fogásait is bemutatja. A keleti kultúrákban általában az erotika nagyobb szerepet játszik, mint a nyugati világban, ennek fő magyarázata, hogy a földi, túlvilági élet, a testiség és a spiritualizmus, a tisztaság és a bűn fogalmak egymáshoz való viszonya a Keleten élőkben egészen más ideológia szerint él, mint a nyugati emberekben. A káma szó egyébként az embernek a felesége iránt érzett természetes vágyát is jelöli, azaz szerelmet és gyönyört.

1280324894.jpg

“Nem szerethetsz egy olyan embert, akitől bármilyen módon is függsz. Legbelül gyűlölni fogod, mert ő a te függőséged. Nélküle nem lehetsz boldog. Nála van a kulcs, és az a személy, aki a te boldogságod kulcsát őrzi, a börtönőröddé válik. A szerelmesek azért küzdenek folyton egymással, mert azt hiszik, hogy a másiknál van a kulcs; azt gondolják: “ő tud engem boldoggá, vagy boldogtalanná tenni.” Amint azonban ráébredsz, hogy a saját boldogságodnak te magad vagy a forrása, a másik emberének pedig ő maga, megoszthatjátok egymással a boldogságotokat; ez már egy teljesen más dolog, nem függtök egymástól. Osztozhattok a boldogságban. Ünnepelhettek együtt. Ez az, amit a szerelem jelent: együtt ünnepelni, egymással osztozni – nem követelve a másiktól semmit, nem kihasználva a másikat.”(Osho)

mese8

És a Házasság?

“És akkor Almitra szólott újra, és azt mondá: És a Házasság, Mester?
És ő így válaszolt:

Együtt születtetek, és együtt is maradtok mindörökre.
Együtt lesztek akkor is, amikor a halál fehér szárnyai szétszórják napjaitokat.
Bizony mondom, együtt lesztek, még az Isten csöndes emlékezetében is.
De együttlétetekben legyenek távolságok.
És a mennyek szellői táncoljanak kettőtök között.

Szeressétek egymást, de a szeretetből ne legyen kötelék:
Legyen az inkább hullámzó tenger lelketek partjai között.
Töltsétek meg egymás serlegét, de ne igyatok egyazon serlegből.
Kínáljátok egymást kenyeretekből, de ne ugyanazt a cipót egyétek.
Daloljatok, táncoljatok együtt, és vigadjatok, de engedjetek egymásnak egyedüllétet.
Miként a lant húrjai egyedül vannak, habár ugyanarra a dallamra rezdülnek.

Adjátok át szíveteket, de ne őrizzétek egymás szívét.
Mert szíveteket csak az Élet keze fogadhatja be.
És álljatok egymás mellett, de egymáshoz ne túlontúl közel:
Mert a templom oszlopai távol állanak egymástól,
És a tölgyfa meg a ciprus nem egymás árnyékában növekszik. ”
/Kahlil Gibran/

szabadban.jpg

Május jeles napjai

„Ugarat szánt Pünkösd hava búzatermésért.
Szőlőt kapál nagy munkával jó bor italért.”

109152_592912429_big

május 1.

A szeszélyes, „bolondos” április elmúltával májusban kivirul, megújul a természet. Ezért különböztetik meg régóta az emberek május elsejét, mint örömünnepet, és teszik jeles nappá különböző szokásokkal is.
E szokások közül legismertebb a májusfa, vagy májfa állítása, tűzése. Legények állítják hajnalra a lány házához, általában az ajtó elé, kapu mellé az udvarra, de van ahol a kémény mellé tűzik.
Ha valamelyik lányra haragudtak, annak a házához a kémény mellé kukoricaszár-csomót kötöttek, amit fekete szalaggal „díszítettek” fel. Így adta a legény a falu tudtára, hogy melyik lánynak udvarol.
A Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor s más ajándékok is kerültek rá.
Palóc területeken csak a fát állították a legények, a díszítést a leányok végezték édesanyjukkal.
Az élelmesebb lányok is megtréfálták a fiúkat. Savanyú uborkát, paprikát, krumplit kötöttek a legénynek tűzött májusfára, ami miatt szégyenkezhetett a „savanyúképű”, „paprikajancsi”, „krumplifejű” legény.
Sok helyen Pünkösdkor vagy május végén „kitáncolják” a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében történt.Már a XV. században is zöld lombokkal díszítették fel a házakat május elsején.

pünkösd.jpg
Vankóné Dudás Juli: Pünkösdi májusfa állítás

A luteránusoknál szokás volt a templomban is májfát állítani.
A szokás új formájaként a virág, virágkosár küldése figyelhető meg.
Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. A két világháború között a Salgótarján környéki bányászok titokban rendezték majálisukat a közeli erdőkben, s ennek emlékére megmaradt a kirándulások, találkozók szokása.

május 4. Flórián napja

Ezen a napon az ország nyugati felében sok helyen ősi módon gyújtottak „új tüzet”. A tűzoltók és a tűzzel munkát végzők védőszentje volt Flórián. Közép-Európában volt jellemző tisztelete. Támogatója volt más tűzzel dolgozó mestereknek is, mint például a sörfőzők, fazekasok, kovácsok, pékek, kéményseprők.

szent_florian

Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak elszórt adatok vannak. Egyes-vidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt tüzet gyújt, a kezét megmossa és szétpermetezi a vizet, hogy ne okozzon a tűz veszedelmet. Van ahol ezen a napon egyáltalán nem raknak tüzet. A század elején még a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek.

május 12 – 13 – 14. Pongrác, Szervác, Bonifác napja

A három „fagyosszent”. Ezek a napok az idő átmeneti lehűlését jelzik. E napokon nem vetnek, nem palántáznak. A fagyok ellen tűzgyújtással, füstöléssel védekeznek.

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!

A népi megfigyelések szerint a Pongrác napi eső nem jó a gabonára, ilyenkor komoly károkat tehetnek ezek a május középi fagyok is, amelyek – „menetrend” szerint megérkeznek ezen a napon.
A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.”Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz”

fagy

május 25. Orbán napja

Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.

május 15 – 16. Pünkösd

” Záporoz a napfény, szétragyog a pünkösd – Hajló virágszálhoz szép napodat hűn kösd! Lélegzik a mező, pilléket libegtet, Dombocskák pihegnek, szertők lihegnek. ” Lázári René Sándor

Neve (Panketoszt=50) arra utal, hogy húsvét után ötven nappal következik. A kiteljesedett tavasz nagy keresztény, két napos ünnep a közös ünneplő alkalmakat sugallja.

A pünkösdi szokásoknál énekelt rituálék többször említik Szent Erzsébet nevét. A kapcsolódás valószínűen a pünkösdi rózsa nyomán történt. A fiatalon idegenbe került Erzsébet legendája szerint amikor a szegényeknek titokban alamizsnát vitt, s kérdőre vonták, kötényében a kenyér rózsává változott.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Pozsony Szent Erzsébet szobra

A népszokások szerint, a nyárkezdet ünnepén tartott különféle versenyek, sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó „pünkösdi király”-nak választják. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben ismert volt hazánkban.

kiraly_vert_0047

A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik.

MINOLTA DIGITAL CAMERA

A kislányok ezen a napon tartják a „pünkösdikirálynőjárást”, pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról házra járnak köszönteni.

A pünkösdi harmattal kapcsolatosan is élt az a hit, hogy gyógyító-, varázsereje van. Pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj ellen, a zsebkendőbe szedett harmatot pedig a szeplő ellenszerének.

Hazánkban már a Szent István előtti időkben is ismert volt, ám akkor még mint a nyárnak, a termőerőnek az ünnepét tisztelték e napokban: a földeken dolgozók pihenhettek-vigadhattak ilyenkor egy utolsót a nagy nyári munkák, az aratás megkezdése előtt. Később a meglévő pogány hagyományokra épültek rá az ünnep keresztény elemei.

10_16_2010___025

ÚRNAPJA

A pünkösd utáni második hét csütörtökje.
A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház.
teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe.
Az e napon tartott körmeneteknél ún. úrnapi sátrakat készítettek az oltárak fölé a falu különböző pontjain. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítik, díszítményeit mint szentelt növényeket később mágikus célra használták.

CULTiRiS_120857_web_.jpg

Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. (E sajátságok arra vallanak, hogy a „szentostya” útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút „karjai közt” tartózkodik. Úrnapja ebbe az időszakba esik.) Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg (másutt széna- és illatos füvek terítik be a körmenet útvonalát) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak; hasonló hatást tulajdonítottak nekik, mint más ünnepek „megszentelődött” növényeinek (főleg betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük). Az oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban (latin: monstrantia) hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is. Ez a vallásgyakorlat is a XIII. században keletkezett. Az úrmutató készítését az úrnapi körmenet és a szentségimádás tette szükségessé.

urnapi-kormenet-2010-5

Az úrnapi gallyak a káposzta közé szúrva elűzik a bogarakat. A sátorból vitt faágat a kertben a vetemények közé szúrták, hogy megvédjék a növényeket a férgektől. Az istállóba tették, hogy az állatok egészségesek maradjanak. A háztető alá vagy a gerendára tették, hogy a villám ne csapjon a házba. Az úrnapi kakukkfűből főztek teát köhögés ellen, a virágok szirmából főzött teát torokgyulladás, kéz- és lábfájás, szemgyulladás ellen is hasznosnak tartották.

Anyák Napja

anyak-napjara-13.png

Május első vasárnapja Anyák Napja.

Az Anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de ez országonként eltérő. Ezen a napon ünnepeljük és köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Szeretetünk, köszönetünk, hálánk kifejezésére mi más lehetne alkalmasabb, mint a virág.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

A legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül a legtöbb helyen május második vasárnapjára esik.

Szerző: Csiki-Szász Tímea

tavaszigyertyak

Reklámok

One thought on “A tavasz-Művészetterápia

  1. Visszajelzés: Terápiák – Lélecafé

Írd meg véleményed!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s